Két és fél évtizede a szatmáriakért: 25 éves a Hans Lindner Alapítvány - Képgaléria

Vasárnap reggel hálaadó istentiszteletre gyűltek össze a szatmárnémeti székesegyházban mindazok, akik valamilyen módon kötődnek a Hans Lindner Alapítványhoz és szívügyüknek érezték, hogy jelen legyenek a szervezet 25 éves fennállásának megünnepléskor.

Érkeztek is szép számban, egészen megtöltve a római katolikus katedrális padsorait. A bevonulást követően Schönberger Jenő megyéspüspök imádkozott, megköszönve a Hans Linder Alapítvány a szatmári egyházmegyében folytatott két és fél évtizedes munkásságát, majd sok erőt és kitartást kívánt a további feladatokhoz és az azzal járó munkához.

Ezt követően Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemeltképp a Lindner család képviselőit: Hans és Brigitte Lindnert, Stephanie Lindnert, Patrick Ossiandert, valamint Hermann Dorfnert, a németországi alapítvány elnökét, aki mindig nagy figyelmet fordított a szatmárnémetiben működő szervezetre, majd megtartotta ünnepi beszédét.

„A hitélet lényege a hálaadás! Mennyi mindent kellene megköszönnünk! A köszönet nem puszta udvariasság. Aki megköszön valamit, az elismeri, hogy a másik segítségétől függött és függ. Hála van a szívemben, hogy sokan vannak, akiknek hálával tartozom, akik nemcsak beszélnek, hanem a cselekvő szeretet útján haladnak. Isten- és emberszeretet egyik gyakorlati próbálkozása: a Hans Lindner Alapítvány. Akármennyire is igyekszik a világ, nagy a nyomorúság, közel és távol. Ebben hasonló a mai helyzet a 25 évvel ezelőttihez. Szívünk ma is kell, hogy dobogjon azokért is, akiknek védelemre, vigasztalásra és reményre van szükségük: a szegényekért, a betegekért, az elhanyagolt gyerekekért, a magányos idősekért, a hajléktalanokért, a céltalan fiatalokért, a menekültekért, a szenvedőkért, és általában azokért akiket senki sem akar. Minél inkább él bennünk a személyes szeretetkapcsolat, minél inkább munkálkodunk szenvedélyesen, annál jobban tudjuk továbbadni a szeretetkapcsolatot azoknak a testvéreinknek, akik valószínűleg nagyobb kereszteket hordoznak nálunk. Csakis úgy tudjuk velük megosztani istentapasztalatunkat, ha jelen vagyunk életükben, ha meghallgatjuk és embernek tekintjük azokat, akiket a társadalom nem tekint egyenrangú félnek, a társadalom teljes értékű tagjának.  Köszönni valónk nem csak Isten felé adódik. Naponta sok apróságot köszönhetnénk meg. Nem tesszük meg. Míg minden miket ért méltánytalanság miatt napokig háborgunk és dohogunk, addig a jót „természetesnek” vesszük. Ma éppen ezért hálát adni gyűltünk össze. Köszönjük, Urunk, volt és jelenlegi munkatársainkat és azok családjait, önkénteseinket, jótevőinket, és azokat is, akik imádsággal, jó szóval vagy bármi más módon járultak hozzá küldetésünk teljesítéséhez. Segíts minket, hogy együttműködésükkel továbbra is a te dicsőségedet szolgálhassuk, jótevőinket pedig áldd meg nagylelkűségükért!” – fogalmazott ünnepi beszédében Koczinger Tibor.

A továbbiakban a szentmise hagyományos rendje szerint folytatódott a szertartás, Ft. Solomayer Sándor és Ft. Schupler Tibor atyák közreműködésével. A prédikációban az evangélium üzenetén túl az atyák kiemelték az alapítvány munkásságának és felelősségvállalásának fontosságát, hiszen ez a küldetés immár 25 éve a szatmáriak felé irányul.

A prédikációt és az áldoztatást követően Stephanie Lindner, Lindner úr lánya szólt a jelenlévőkhöz.

„Nagy örömmel tölt el engem és családomat, hogy az alapítvány 25 éves működésének alkalmából több napon át vendégeskedhettünk Szatmárnémetiben. Ezekben a napokban sikerült megtekintsük az alapítvány jelenleg futó projektjeit. És örömmel tapasztaltuk, hogy 25 év elteltével az alapítvány, ahogyan eddig is, most is pozitívan fejlődik.” – fogalmazott Stephanie Lindner. Ezután néhány mondatban magának az szatmári szervezetnek a történetét foglalta össze. Elmondta, a Lindner család németországi építőipari vállalata erős alapokon áll, amiért ma is hálásak az Úrnak. De hálásak voltak már 1991-ben is, amikor a Hans és Brigitte Lindner Németországban megalapították az ottani Hans Lindner alapítványt. „Egy véletlen folytán azonban Ugandában, majd Romániában, itt Szatmárnémetiben is szembesülhettünk a két, akkor számunkra még idegen országban tapasztalható gazdasági és szociális problémákkal, melyek nagyon jól illettek alapítványunk profiljához. Mindkét országban rossz anyagi és szociális helyzetben lévő fiatalokkal találkoztuk, akik számára az alapítványon keresztül sikerült különböző megoldásokat kínálni. Ilyenek voltak a szükséges iskolai képzés, anyagi támogatás és a családi otthon biztosítása, mely révén önállóságra nevelhettük őket. Nagyon örülünk ugyanakkor, hogy mindkét Hospitanten programban ügyes fiatalok bátorkodtak az önállóság útjára lépni, és támogatásunk által életre hívhattak olyan vállalkozásokat, amelyek ma számos munkahelyet biztosítanak itt Szatmár megyében. Hálásak vagyunk és köszönjük Szatmárnémeti polgármesteri hivatalának és a megyei tanácsnak az együttműködést, amely mindig pozitív volt és építő. Mindig kölcsönös tiszteletre alapult és a lakosság javára vállt. Édesapám a mai napig nagyon megtisztelve érzi magát, hiszen 2001 februárjában Szatmárnémeti díszpolgári címével tüntették ki. Büszkék vagyunk továbbá az alapítvány szatmári csapatára, melyet immár 25 éve Koczinger Tibor kellő hozzáértéssel és profizmussal vezet irányításunk alatt, melyet teszünk teljes szívvel és örömmel. Ő és csapata megteremtette a lehetőséget, hogy segíteni tudjunk azoknak akiknek arra szükségük volt. Az alapítvány csapatának további sok sikert kívánunk és azt is, hogy legyenek mindig érzékenyek az emberek szükségleteire. Szatmáriakért, de közösen a szatmáriakkal!”

Végezetül pedig még egy meglepetést is tartogatott a Hans Lindner Alapítvány a Lindner család számára: egészen pontosan Hans és Brigitte Lindner lepték meg, hiszen ők idén ünneplik 50. házassági évfordulójukat, ennek alkalmából Ferenc pápa áldását kérték a házaspárra, melyet Schönberger Jenő megyéspüspök és Koczinger Tibor adtak át. 

Az ünnepi szentmisét követően állófogadással és az elmúlt 25 évet bemutató képes kiállítással zárult a jubileumi ünnepség.